Japán kaja előtt „tisztelegtek” a budapesti Hegyvidék Culinarisban – vagyis inkább előtte – ügyesen vásárlásra ösztönözve az arra járókat. A japán konyha szerelmeseinek ez már messziről csábító volt: pislogás és nyálcsorgatás bőven, persze csak a szó nemes értelmében. Eléggé éhes lettem, amikor megláttam a gőzfelhőt és azokat a színeket… Mindezt a budai bevásárlóközpont kellős közepén.
Akadnak még persze...
(Sorrendet nem állítok fel...)
Kétségtelen, hogy nagyon jó vendéglátóhelyekben bővelkedik Eger. Sorrendet nem állítok fel, nem tisztem.. Nem is lenne illendő, pláne, hogy szakácsvégzettségem nincs, de ettől még véleményem lehet...
(Szóköz után meg sokszor csupán egy vessző...)

Az atropin egy tropán vázas alkaloid, melyet a nadragulya (Atropa belladonna), és más Solanaceae családba tartozó növényekből vonnak ki. Forrás: Wikipédia
Réges-rég egy távoli galaxisban... Nem, ez nem az a történet,de majdnem... Itt a híres és misztikus, rendkívül összetett, jól megmunkált, részleteiben is gazdag, tuti jó audiovizualitással és színészi alakításokkal, remek rendezői ötletekkel és kivitelezéssel teli sorozatról, a Star Trektől lesz szó. Ha a (másik) filmre vagy kíváncsi, hajts tovább! Már úgy értem, egy Star Wars-felületre. Mi, a Nyelvalekétől a Star Treket speciel jobban kedveljük. Az izgalmakban gazdag cikkünk a sorozat gasztrovilágába enged betekinteni!
Hogyan lehet egyetlen alapanyagból olyan egyedi márkaüzenetet alkotni, ami kitűnik a gasztromarketing zajában? Ez a cikk gyakorlati példákkal mutatja meg, hogyan válhat egy fűszer vagy alapanyag USP-vé (Unique Selling Proposition). Ha érdekel a gasztroszövegírás, a storytelling és az éttermi szövegírás kreatív oldala, akkor jó helyen jársz.
Az alábbi cikkben a rozmaringon, a csilin és a citromon keresztül mutatom be a USP-t.

A boeuf bourguignon, a burgundi marhahús klasszikus francia egytálétel. Marilyn Monroe szívesen falatozott belőle. Forrás: Wikipédia
Jó esetben a gasztronómia nem csupán arról szól, hogy ne érezzünk éhséget, hanem arról is, hogy az érzékszerveinknek örömet okozunk. Színek, illatok, textúrák – ezek mind-mind fontosak étkezéskor, amikor pedig fizetünk is a komplex élményért, akkor pláne! De hogyan lehet mindezt szavakba önteni? Hogyan válhat a gasztroszövegíró az ízek fordítójává?
Miért nehéz ízekről írni?
Izgalmas, amikor a gasztronómiában két külön világ találkozik, és így valami új jön létre. Lehet az egy borvacsora, amelyen a séf fogásai egy helyi pincészet alkotásaival harmonizálnak; vagy egy termelői est, amelyen a vendég közvetlenül a beszállítóval találkozik; és még sorolhatnánk. Ezek nem csupán gasztronómiai élmények, kommunikációs szempontból is kihívást jelenthetnek.