Japán kaja előtt „tisztelegtek” a budapesti Hegyvidék Culinarisban – vagyis inkább előtte – ügyesen vásárlásra ösztönözve az arra járókat. A japán konyha szerelmeseinek ez már messziről csábító volt: pislogás és nyálcsorgatás bőven, persze csak a szó nemes értelmében. Eléggé éhes lettem, amikor megláttam a gőzfelhőt és azokat a színeket… Mindezt a budai bevásárlóközpont kellős közepén.
Akadnak még persze...
(Sorrendet nem állítok fel...)
Kétségtelen, hogy nagyon jó vendéglátóhelyekben bővelkedik Eger. Sorrendet nem állítok fel, nem tisztem.. Nem is lenne illendő, pláne, hogy szakácsvégzettségem nincs, de ettől még véleményem lehet...
(Szóköz után meg sokszor csupán egy vessző...)
Az ember legjobb barátja is lehet ínyenc. Fedezd fel, miért érdemes természetes, minőségi táplálékkal gondoskodni a kutyád egészségéről és boldogságáról.
Sokan azt gondolják, túlzás, ha valaki különleges ételekkel vagy házikoszttal eteti a kutyáját. „Ugyan, ez csak egy állat!” – hallani sokszor. De aki valaha is élt együtt kutyával, tudja: a négylábú társ nemcsak háziállat, hanem családtag. És bizony, a kutya is lehet ínyenc.
Réges-rég egy távoli galaxisban... Nem, ez nem az a történet,de majdnem... Itt a híres és misztikus, rendkívül összetett, jól megmunkált, részleteiben is gazdag, tuti jó audiovizualitással és színészi alakításokkal, remek rendezői ötletekkel és kivitelezéssel teli sorozatról, a Star Trektől lesz szó. Ha a (másik) filmre vagy kíváncsi, hajts tovább! Már úgy értem, egy Star Wars-felületre. Mi, a Nyelvalekétől a Star Treket speciel jobban kedveljük. Az izgalmakban gazdag cikkünk a sorozat gasztrovilágába enged betekinteni!
Az ország egyik legvagányabb pszichológusa., önyvet írt a féltékenység és irigység témájáról. Részben mindenki az. Az nem mindegy, hogy mennyire... A. Kittivel még sosem beszéltem személyesen, de követem a munkásságát... Szakmai körökben is tisztelik, úgy veszem észre.
A digitális világ ma már mindannyiunk életének része. Az okostelefon Steve Jobs óta szinte mindenki kezében ott van, és alapjaiban alakította át a hétköznapjainkat. Én azonban gyakran úgy érzem, hogy a fejlettebb nyomógombos telefonok is bőven elegendőek lennének, főleg az idősebb korosztálynak. A 65 év felettieknek sokszor már ez is kihívást jelentett – nemhogy a mai alkalmazások és az online ügyintézés.
Paradicsom, eper, avokádó, paprika, uborka, hagymafélék – a legegészségesebb hozzávalók... De mi a helyzet a „laktózmentes keksz”, „gluténmentes csokoládé”, vagy éppen a „gluténmentes recept” kifejezésekkel? Vajon helyesen használjuk ezeket?
Sokan – még a gasztronómia legjobb szakemberei és gyártók is – rosszul alkalmazzák ezeket a szókapcsolatokat.
A gasztromarketingben nemcsak az számít, hogy mit és hogyan kommunikálsz, hanem az is, hogy mikor. Az emberek éhségérzetének ideje valószínűleg kapcsolatban áll azzal, hogyan reagálnak egy posztra vagy egy gasztrovideóra. Figyelj csak!
A gasztronómiában a látvány is számít, nem csak az ízek és az illatok. A vendégek első benyomása sokszor a színeken múlik – és ez nemcsak a tányérra igaz, hanem a szövegre is. Egy jól megválasztott, színre utaló szó szinte azonnal éhesebbé teheti az olvasókat, de lássuk csak, miről is van szó!
Miért hatnak ránk a színek?
Hogyan lehet egyetlen alapanyagból olyan egyedi márkaüzenetet alkotni, ami kitűnik a gasztromarketing zajában? Ez a cikk gyakorlati példákkal mutatja meg, hogyan válhat egy fűszer vagy alapanyag USP-vé (Unique Selling Proposition). Ha érdekel a gasztroszövegírás, a storytelling és az éttermi szövegírás kreatív oldala, akkor jó helyen jársz.
Az alábbi cikkben a rozmaringon, a csilin és a citromon keresztül mutatom be a USP-t.
A gasztromarketing ma már elengedhetetlen minden étterem és gasztromárka számára, attól függetlenül, hogy sok vállalkozó még nem feltétlenül hisz az online marketing erejében. Nem elég azonban finom ételeket készíteni, el is kell adni azokat: a profi gasztroszövegírás, a jól megtervezett közösségimédia-tartalom és a kreatív marketinganyagok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vendégeid rád találjanak és visszatérjenek.
Jó esetben a gasztronómia nem csupán arról szól, hogy ne érezzünk éhséget, hanem arról is, hogy az érzékszerveinknek örömet okozunk. Színek, illatok, textúrák – ezek mind-mind fontosak étkezéskor, amikor pedig fizetünk is a komplex élményért, akkor pláne! De hogyan lehet mindezt szavakba önteni? Hogyan válhat a gasztroszövegíró az ízek fordítójává?
Miért nehéz ízekről írni?
Izgalmas, amikor a gasztronómiában két külön világ találkozik, és így valami új jön létre. Lehet az egy borvacsora, amelyen a séf fogásai egy helyi pincészet alkotásaival harmonizálnak; vagy egy termelői est, amelyen a vendég közvetlenül a beszállítóval találkozik; és még sorolhatnánk. Ezek nem csupán gasztronómiai élmények, kommunikációs szempontból is kihívást jelenthetnek.
Új étterem nyitása, megújult étlap, séfváltás, a Michelin-csillag elnyerése – ezek mind olyan információk, amelyekről érdemes hírt adni a médiában is. De hogy hogyan tálaljuk mindezt úgy, hogy a sajtó is ráharapjon? Figyelj!
Nyelv A Lelke mindennek