Sok gasztroszakember gondolkodik úgy, hogy nincs szüksége különösebb marketingre, mert az nem sokban befolyásolja a bizniszét, és különben sincs pénze ilyesmire. Befektetés nélkül azonban nincs nyereség... Meg kockázat nélkül sem.
Képzeld el a pillanatot: a vendég leül, kezébe veszi az étlapot, aztán néhány másodperc alatt talán el is dönti, mit fog rendelni. De mit lát meg először? És vajon miért? Figyelj csak, ugyanis ennek köze van a pszichológiához...
A szem mozgása: arany háromszög a menülapon
Nemcsak a gasztronómiában játszanak szerepet divathullámok, hanem a kommunikációban is. Amikor a kettő találkozik, abból vagy "mestermű" lesz, vagy egy elfeledett Facebook-poszt...
A gasztroszövegírás több, mint puszta posztolgatás, nagy felelősség is. Egy jól megírt szöveg nemcsak vonzza a vendégeket, hanem hosszú távon védi az étterem vagy a márka hírnevét. Éppen ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen témák és megfogalmazások számítanak „tabunak” a gasztromarketingben.
1. A valóság torzítása: soha ne ígérj többet, mint amit a hely valóban nyújt
Korábban már interjúztam a mesterséges intelligenciával. Most viszont arról faggattam, hogy szerinte valóban igaz-e az, hogy hamarosan abszolút nem lesz szükség emberre az íráshoz. Legyen az cikk vagy regény. A válaszai tanulságosak. Íme a változtatás nélkül közölt kérdés-válasz-sorozat.
Van egy jó hírem! Elindult az Ételigenlő című csatornám a TikTokon!
A szövegírói tevékenységemet itt is megvillantom ám!
Kövessetek! ;-)
Ahogy egyre fejlettebbé válik a mesterséges intelligencia, sokan felteszik a kérdést: vajon eljön-e az az idő, amikor a social media menedzserekre és szövegírókra már nem lesz szükség? Vagy az emberek megérzik a különbséget, és (vissza)vágynak az emberi hangra a digitális térben? Szakemberek közül is sokan gondolják talán, hogy a gép leváltja az embert ebben a feladatkörben, de az a helyzet, hogy... Figyelj!
Mire képes ma az AI?
A jó szöveg nemcsak helyesen megírt, hanem hatásos is. Kíváncsivá tesz, bizalmat épít, vásárlásra ösztönöz, kapcsolatot teremt. De vajon mitől lesz igazán célravezető egy szöveg? A válasz sokszor nemcsak a szavakban, hanem a pszichológiában rejlik. Most megmutatok öt olyan technikát, amit a profi szövegírók is tudatosan alkalmaznak – és amit te is beépíthetsz az írásaidba.
1. Figyelemfelkeltés – avagy a belépő a befogadó agyába
A közösségi média már rég nem csak a cicás, kutyás, kisgyerkőcös videókról szól. Ma ez az egyik legerősebb eszköz arra, hogy építsd a márkádat, kapcsolatot teremts a közönségeddel, és akár bevételt is generálj. Mégis sokan csak "posztolgatnak", rendszer és stratégia nélkül. Pedig ha rendesen csinálod, megtérül – ráadásul sokszorosan.
Íme 10 ok, amiért érdemes belevágnod és komolyan venned a social media marketinget. És hangsúlyozom: el ne hidd, hogy ez csak posztolgatás! ;-)
A blogolás ma már nemcsak hobbi, hanem a személyes márkaépítés, az online jelenlét és az üzleti kommunikáció egyik legerősebb eszköze is. De mitől lesz egy blogcikk igazán ütős? Az alábbi kritériumok nemcsak a figyelem megragadását, hanem az olvasók megtartását és az értékes tartalom átadását is segítik.
A cím az első benyomás – ha nem kelti fel az érdeklődést, az olvasó továbbgörget. Egy jó cím:
Ha te is szeretsz recepteket, gasztrocikkeket írni, fontos tudnod: a legtutibb szöveg sem ér (szinte) semmit, ha nem találják meg. Ebben segít a SEO – magyarul kereső-optimalizálás –, ettől leszel népszerű a Google szemében is...
Ha már gasztro, mutatok néhány "alapfűszert", amit kereső-optimalizáláskor használnod kell!
1. Kulcsszavak
A gasztroírókra olykor jellemző, hogy receptíráskor olyan szavakat használnak, amelyek nem azt jelentik, amire ők valójában gondoltak. A gasztroblogolás nyelve néha becsapós: akadnak szavak, amelyek szépek, divatosak vagy éppen „szakmaiak", de nem mindegy, mikor alkalmazzuk ezeket. Íme néhány példa!
1. Gourmet ≠ gourmand – ne keverjük!
Az éttermi élmény a szavakkal kezdődik: először az étlapot vagy a gasztronómiai termék csomagolását vesszük a kezünkbe. A nyelvezet, az ételnevek, a fogások leírásai mind hozzájárulnak ahhoz, milyen képet alkotnak a vendégek a helyről, egyúttal a gasztronómiai élmény milyenségéről. Ebbe persze az étel is beletartozik. Amikor pedig a vendégek nem magyarok, különösen fontos a kérdés: hogyan tud egy étel neve, leírása és hangulata megmaradni idegen nyelven is, torzulás nélkül persze?
Mi történik, ha csak fordítunk?
Minden falat számít
Ezt a blogbejegyzést mintaként készítettem környezettudatos gasztrovállalkozóknak. A cél egy barátságos, edukatív, könnyen emészthető szöveg megírása, amely egyben hiteles, és inspiráló is. Ilyen tartalmak segíthetnek a márkaépítésben is.
Hogy megidézzék az étel illatát, ízét, hangulatát – ez a blogposztok célja a gasztroszövegírásban. Akadnak azonban olyan szavak, amelyeket túl gyakran olvasunk az ilyen bejegyzésekben; ezek gyakorlatilag az értéküket vesztik. Megmutatom, mely szavak ezek, és mit érdemes használni helyettük!
Nyelv A Lelke mindennek