A jó szöveg nemcsak helyesen megírt, hanem hatásos is. Kíváncsivá tesz, bizalmat épít, vásárlásra ösztönöz, kapcsolatot teremt. De vajon mitől lesz igazán célravezető egy szöveg? A válasz sokszor nemcsak a szavakban, hanem a pszichológiában rejlik. Most megmutatok öt olyan technikát, amit a profi szövegírók is tudatosan alkalmaznak – és amit te is beépíthetsz az írásaidba.

1. Figyelemfelkeltés – avagy a belépő a befogadó agyába

A közösségi média már rég nem csak a cicás, kutyás, kisgyerkőcös videókról szól. Ma ez az egyik legerősebb eszköz arra, hogy építsd a márkádat, kapcsolatot teremts a közönségeddel, és akár bevételt is generálj. Mégis sokan csak "posztolgatnak", rendszer és stratégia nélkül. Pedig ha rendesen csinálod, megtérül – ráadásul sokszorosan.

Íme 10 ok, amiért érdemes belevágnod és komolyan venned a social media marketinget. És hangsúlyozom: el ne hidd, hogy ez csak posztolgatás! ;-)

A blogolás ma már nemcsak hobbi, hanem a személyes márkaépítés, az online jelenlét és az üzleti kommunikáció egyik legerősebb eszköze is. De mitől lesz egy blogcikk igazán ütős? Az alábbi kritériumok nemcsak a figyelem megragadását, hanem az olvasók megtartását és az értékes tartalom átadását is segítik.

1. Erős és releváns cím

A cím az első benyomás – ha nem kelti fel az érdeklődést, az olvasó továbbgörget. Egy jó cím:

Ha te is szeretsz recepteket, gasztrocikkeket írni, fontos tudnod: a legtutibb szöveg sem ér (szinte) semmit, ha nem találják meg. Ebben segít a SEO – magyarul kereső-optimalizálás –, ettől leszel népszerű a Google szemében is...

Ha már gasztro, mutatok néhány "alapfűszert", amit kereső-optimalizáláskor használnod kell!

1. Kulcsszavak

A gasztroírókra olykor jellemző, hogy receptíráskor olyan szavakat használnak, amelyek nem azt jelentik, amire ők valójában gondoltak. A gasztroblogolás nyelve néha becsapós: akadnak szavak, amelyek szépek, divatosak vagy éppen „szakmaiak", de nem mindegy, mikor alkalmazzuk ezeket. Íme néhány példa!

1. Gourmet ≠ gourmand – ne keverjük!

Hogy megidézzék az étel illatát, ízét, hangulatát – ez a blogposztok célja a gasztroszövegírásban. Akadnak azonban olyan szavak, amelyeket túl gyakran olvasunk az ilyen bejegyzésekben; ezek gyakorlatilag az értéküket vesztik. Megmutatom, mely szavak ezek, és mit érdemes használni helyettük!

Amikor gasztroszöveget írunk, gyakran használunk olyan szavakat, mint házi, tradicionális, autentikus – mert ezekkel szeretnénk az ételhez érzelmet, hangulatot, bizalmat kapcsolni. De vajon ugyanazt jelenti ezeknek a szavaknak az üzenete Magyarországon, Olaszországban vagy éppen Németországban? Ezt a témát fejtem ki az alábbiakban.

Amikor gasztroblogot írsz – legyen az egy új recept, éttermi ajánló, ételbemutató vagy akár egy személyes történet –, az egyik legfontosabb célod az, hogy kapcsolatot teremts az olvasóval. A jó gasztroszöveg nem csak információt ad: életre kelti az ételt, amit bemutatsz. Érzi az olvasó a sülő kenyér illatát? Látja maga előtt a friss bazsalikomleveleket? Úgy érzi, mintha családi vacsorán ülne? Mutatok egy-két trükköt, hogy ezt érezze a (leendő) vendéged!

Egy gyönyörű ételfotó sokat elmondhat – de még többet árulhat el, ha szöveg is társul mellé. A vizuális tartalom megfogja a szemet, de a szöveg az, ami kapcsolatot teremt: hangulatot ad, történetet mesél, kíváncsivá tesz, sőt akár éhessé is tehet. Egy jó képaláírás vagy posztszöveg pont annyira fontos, mint maga a kép. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan írj ételfotókhoz olyan szöveget, amit nem görgetnek tovább.

A jó képaláírás három alappillére 

Egy jó étel nemcsak jólesik, hanem mesél is: egy helyről, egy hangulatról, emberekről. Ugyanez igaz a gasztromárkák kommunikációjára is: nem elég jót főzni vagy szépen tálalni – valahogyan meg is kell szólalni. Hangot kell adnod a márkának.
De milyen legyen ez a hang? Komoly vagy közvetlen? Cinkos vagy kifinomult?

A jó márkahang olyan, mint a jól eltalált fűszerezés: nem tolakodó, de érezhető...