Igen nagy paradoxon, hogy miközben egyre több szó esik a tudatos táplálkozásról, egyre kevesebb időnk jut az ételek elkészítésére. Sokszor lépnek életbe a gyors megoldások: rendelések, félkész fogások, péksütemények vagy éppen szupergyors vacsorák. A kérdés már csak az, hogyan használjuk (fel) ezeket.

Egyik nap a szénhidrát az ellenség, másnap a zsír. Egymást váltják a trendi diéták az elmúlt években. Hol az egyiket, ezzel együtt: hol a másikat próbáljuk ki, hol az egyiket, hol a másikat istenítjük. A ketogén diéta, az időszakos böjt vagy éppen a növényi alapú étrendek mind gyorsabb, hatékonyabb vagy egészségesebb megoldást kínálnak. A kérdés azonban az, hogy ezek valóban működnek-e.

Mit jelent a komfortétel? Már maga a kifejezés is furán hat, de a definíciója egyszerű. Nos, ez olyan étel, amelyik jólesik, ám többről van itt szó, mint egyszerű ízlésről. A komfortétel nem szubjektív kategóriába esik: mélyen személyes élmény az, ami az adott ételhez köt minket, és benne emlékek, érzelmek és még az agy működése is szerepet játszik.

Sokak számára ismerős élmény: ugyanazt az ételt elkészítjük otthon, pontos recept alapján, mégsem lesz olyan, mint a nagymamánké. Mintha hiányozna belőle valami megfoghatatlan plusz. Pedig a különbség ritkán a "titkos" hozzávalókban rejlik – sokkal inkább egy olyan tudásban, ami nem mérhető grammra.

Sokan szeretnek étterembe járni, és nemcsak amiatt, hogy nem kell otthon főzniük, hanem a helyi élmény, az ízek, az új ízek miatt is, szívesen ünnepelnek és kapcsolódnak ki vendéglátókban. Ám látványosan emelkedtek az ételárak az elmúlt években, ami hirtelennek tűnhetett, pedig több, egymásra rakodó folyamat eredménye mindez. Az alapanyagok, a munkaerő és az energia is drágult. 

A modern gasztrokultúrának az egyik legerősebb ígérete, hogy a „megfelelő” étrenddel egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá válunk. De sajnos nem létezik olyan étrend, ami a gondolatainkat is átrendezi, a lelkünket pedig helyreállítja. Például semmilyen étrend nem létezik az anorexia vagy a bulimia ellen, hiába az étel az, ami ezeknek a betegségeknek a középpontjában áll.

A street food világa a gyors, olcsó és helyi ételekről ismert, de sok országban olyan fogásokkal is találkozhatunk, amelyek európai szemmel rendkívül szokatlanok. Ezek az ételek nemcsak gasztronómiai különlegességek, hanem kulturális hagyományként is szolgálnak.

Balut – Fülöp-szigetek

A balut egy megtermékenyített, részben kifejlett kacsaembriót tartalmazó tojás, amelyet főzve fogyasztanak. Gyakran sóval, ecettel vagy chilivel eszik. A helyi kultúrában magas fehérjetartalmú utcai snack. Elég extrémnek tűnik, nem igaz? Te megennéd?