Az éttermi étlap mint kiadvány grafikai terve és szövegezése szerzői jogvédelem alá eshet. Akárcsak a Stones étteremé. Forrás: Wikipédia

 Az ember nem is gondolná, mi mindent foglal magában a görög eredetű szó: gasztronómia. Az ételek, italok ismeretét, az étkezés kultúráját, a szakácsmesterséget. S persze – mint az életben annyi mást – a jogi szabályozással való kapcsolatát. Beleértve az élelmiszer-biztonsági, a vendéglátóipari, a szerzői jogi és a fogyasztóvédelmi előírásokat. Mennyire minősülnek alkotásnak az ételreceptek, s az azok alapján készült étkek? Óvja-e ezeket valamiképpen a jog? Lehetséges-e kapcsolat a gasztronómia és a szerzői jog között? E kérdésekre keressük a következőkben a válaszokat. (Forrás: Magyar Közlöny, AI, Magyar Narancs, heol.hu, Magyar Konyha online)

Bizonyára vannak, akik miközben egy étteremben a felszolgálót várják a megrendelt ebédet az asztalukhoz hozza, elgondolkoznak azon, vajon az étlapról választott, a séf egyedi ételkülönlegessége tekinthető-e alkotásnak. Már csak azért is, mert gyakori vendéglátóhelyre járókként még nem találkoztak hasonlóval.

A jogi védelmet meghatározza a kreativitás a gasztronómiában

A mesterséges intelligencia (AI) fejtegetése úgy szól, hogy a gasztronómia és a szerzői jog kapcsolatában a kreatív alkotás (étel, recept) és a jogi védelem határa gyakran elmosódik. Általánosságban magát az ételt vagy a receptet mint hozzávalók listáját a szerzői jog nem védi, de az elkészítésének a leírását, a főzés-sütés és a tálalás módjáról készült fotókat, valamint a gasztronómiai koncepciót már igen.

Nem nyújt védelmet a szerzői jog pusztán az étel receptjének, vagyis a az alapanyagok felsorolásának és a technológiai megoldásoknak. Ezek bárki számára felhasználhatók, módosíthatók. Mint ahogyan maga az étel. Alaptétel: a konyhaművészetben a funkcionalitás" (az étel elfogyaszthatósága) megelőzi az „alkotói jelleget”.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának álláspontja értelmében ugyanakkor szerzői jogi védelem alatt állnak a receptkönyvek, receptekről szóló blogbejegyzések, a főzővideók és azok kreatív vágása, tehát a receptek irodalmi formába öntött leírása. Mindezeken túl a gasztronómiával foglalkozó cikkekre, a szakácskönyvekre szintén érvényes a szerzői jogi oltalom.


A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala fennállásának immár 130 éves évfordulóját ünnepli. Meghatározó az álláspontja. Forrás: Wikipédia

S még egy fontos szempont: az éttermi étlap mint kiadvány grafikai terve és szövegezése szintén szerzői jogvédelem alá eshet.

Az adott mű alkotóját megillető szerzői jogi rendelkezések

Lássuk ezek után, hogy mit ír elő a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)! Ez a magas rendű jogszabály védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. 

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Ez előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni, ki alkotta a művet. Fontos tudni, hogy a szerzőnek a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás jár, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

A másik oldalról a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.

Az Szjt. még számos egyéb rendelkezést is tartalmaz, ám azokra hely hiányában nem térünk ki.

A legsúlyosabb jogsértő öttől tíz évig kerülhet fegyintézetbe

Azt sem árt tudni, hogy a szerző jogának megsértése büntetőjogi következményekkel járhat. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 385. szakasza fogalmazza meg ezt a szabályt. E szerint más szerzői, illetve ahhoz kapcsolódó jogának megsértése vétség, ha azzal vagyoni hátrányt okoznak neki. Alapesetben akár két esztendőre is rács mögé kerülhet az elkövető. Az is ilyen szankcióra számíthat, aki magáncélra másolja le valamely szerző művét, de nem fizeti meg neki az üreshordozó, illetve a reprográfiai díjat.

Három évre ítélhetik el azt, aki a szerzői jog megsértésével nagyobb vagyoni hátrányt okoz. Minősített esetekben egyre súlyosabb a büntetés. Jelentős vagyoni hátrányt okozása már bűntett, amiért egytől öt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozásakor kettőtől nyolc, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a tettessel szemben.

Fontos tudni, hogy szerzői jog megsértése miatt akkor állapítható meg büntetőjogi felelősség, ha a vagyoni hátrány meghaladja a százezer forintot. Nem von maga után szankciót, ha a felhasználásnak nem jövedelemszerzés a célja, s a vagyoni hátrány csak kismértékű, vagyis száz- és ötszázezer forint közötti.

Sajátos helyzetben vannak a hagyományos ételreceptek, mint például hazánkban a gulyáslevesé. Nos, ezek a szakmai megítélés alapján közkincsnek számítanak.


Alföldi gulyásleves Lajostól. Az egyik legkeresettebb és leginkább szívesen fogyasztott étek. Forrás: Street kitchen 

Érdekesség, hogy ha valaki a saját szavaival lejegyez egy receptet, s arról egy fotót készít, akkor a szöveg és a fotó az övének minősül, s jogvédett. Ám, ha bárki elolvassa ugyanezt a receptet, s annak alapján megfőzi-megsüti az étket a saját konyhájában, azzal nem sért szerzői jogot.

Szív, orr és szem, amire a konyhafőnöknek szüksége van

Figyelemre méltó történeti visszatekintést nyújt a témában a Magyar Narancs, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy mivel szellemi teljesítményként a recept kettős dolog, a szellemi tulajdonjogának a védelme kettős. Egyfelől ott van a gasztronómiai fogások, eljárások, alapanyagok és az elkészült étel látványának, állagának, ízének a védelme, másfelől pedig a recept szövegét megillető oltalom.

Példával indokolja a médium, hogy a recept legtökéletesebb védelme a teljes titoktartás. Még 1869-ben III. Napóleon felesége Abdul Aziz szultán udvarába látogatott. Ott a Szultán kedvencének nevezett padlizsánkrémes borjúraguval kínálták, ami nagyon ízlett vendégnek. Ezt látva a szultán parancsot adott a séfjének, hogy ossza meg a finomság receptjét a császárné szakácsával. Ő azonban ehelyett egy bölcs gondolattal felelt: „Az udvari konyhafőnöknek nincs egyébre szüksége, mint a szívére, az orrára és a szemére."

Cukrászatok jogi csatája a Sacher-torta eredetiségéért

A Magyar Narancs szerint vita robbant ki az 1960-as években Bécs két cukrászata között a Sacher-torta eredeti receptjének tulajdonjogáról.

Magát az édességet az 1830-as esztendők elején készítette el először Franz Sacher cukrász Metternich-nek, eredeti nevén herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilsteinnek, a Habsburg Birodalmat irányító kancellárnak. A süteményt a XIX. században bejegyeztették a Hotel Sacher kizárólagos tulajdonaként. Igenám, de a Hofburggal, azaz az egykori bécsi császári palotával szemben lévő Demel cukrászda „Original Sacher-Torte” elnevezéssel kínálta vendégeinek az édességet.


A lekvárcsík elhelyezése alapján döntötték el az ítészek, hogy a Sacher-torta melyik változata tekinthető eredetibbnek. Forrás: mindmegette.hu

Az képezte a perre menő vita tárgyát, hogy a kettő közül melyik az eredetibb recept. A Sacher Hotelé a két piskótasáv közötti lekvárcsíkkal, vagy a Demelé, aminél a lekvárcsík mindjárt a felső, kemény csokoládéborítás alatt van. Végül 1965-ben a Sacher Hotel süteményének ítélték az eredetibb változat címet.

Eltűntek a nem létező, mesefigura Vilma néni szakácskönyvei

Hazai példát is említhetünk a magyarnarancs.hu jóvoltából. Az 1990-es években jelent meg 12 kötetben a Vilma néni szakácskönyve című sorozat. Ebből azonban nyolc az ismert gasztronómiai újságíró, Frank Júlia szerzői munkásságának a része volt. A címlapon szerzőként feltüntetett Vilma néni valójában mesefigura volt.

Az újságíró egyik ismerőse belelapozva a kötetekbe, felismerni vélte Frank Júlia stílusát. Szólt hát neki. Júlia ezek után ügyvédhez fordult, aki alapos munkát végzett. „Fogtam Frank Júlia könyvét, és kigyűjtöttem belőle az érzésem szerint csak rá jellemző szófordulatokat, megfogalmazásokat. A bíróság kikérte a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleményét – amit ilyen esetekben mindig megtesz –, amely azután alátámasztotta érvelésem helyességét.” – fejtette ki a jogász.

Ő pedig megkereste a kalózkiadót, amellyel minden kérdésre kiterjedő egyezséget kötött. Annak megfelelően a kiadó kártérítést fizetett Frank Júliának, továbbá megsemmisítette a Vilma nénis kötetek gyártásához alkalmazott filmeket.

Jogsértő zeneszámok a vendéglátóhely számítógépén

Sokféleképpen megsérthetők még a szerzői jogok a gasztronómiával foglalkozó vállalkozásoknál. Erre példa a következő történet: egy egri szórakozóhely számítógépén azonosítottak több mint kétezer szerzői jogot sértő zeneszámot az ott ellenőrzést végző pénzügyőrök. A vendéglátóegység üzemeltetője engedély nélkül többszörözött hangfelvételeken hallható zeneszámokat játszott le a vendégeinek.


A számítógépes zenelejátszó hangszórója. Engedély híján szórakozóhelyen nem játszhatók le az azon rögzített zeneszámok. Forrás: Wikipédia

A Btk. alapján jogosulatlan felhasználásnak számít az a tevékenység, amelyet a szerző vagy jogutódja engedélye nélkül végeznek. Ilyen például a többszörözés, vagyis a másolás, a digitális rögzítés, az internetes fel- és letöltés, a terjesztés, a nyilvános előadás, mint a koncert, a színpadi előadás, a vetítés. Továbbá ide tartozik a nyilvánossághoz közvetítés, rádiós vagy televíziós sugárzással, a továbbközvetítés, az átdolgozás, a kiállítás.

Az egri esetben az Egri Járási Ügyészség szerzői jogok megsértésének bűntette miatt vizsgálódott, ám közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggesztette a büntetőjogi procedúrát a gyanúsítottal szemben. Abban bízva, hogy a közvetítői eljárás a sértettnek nyújtandó jóvátétel mellett a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását is elősegíti.

(Következik: Gasztronómia és jog VI/5.:
Mikor tegyen lépéseket a fogyasztóvédelem?