Az éttermi szolgáltatásokért fizetendő árak nagyon is különbözőek világszerte. Kérdés: kik azok, akiknek megéri vendéglátóhelyen ebédelni, vacsorázni? Forrás: Wikipédia

Az ember nem is gondolná, mi mindent foglal magában a görög eredetű szó: gasztronómia. Az ételek, italok ismeretét, az étkezés kultúráját, a szakácsmesterséget. S persze – mint az életben annyi mást – a jogi szabályozással való kapcsolatát. Beleértve az élelmiszer-biztonsági, a vendéglátóipari, a szerzői jogi és a fogyasztóvédelmi előírásokat. A mostani részben a vendéglátás árképzési szabályairól olvashatnak. (Forrás: Magyar Közlöny, AI, Mfor.hu, orsys.hu, vg.hu, nlc.hu)

Az árak szerepe mindig is meghatározó a vendéglátásban. A közhelynek tűnő megállapítás hátterében elsősorban az áll, hogy aki erre a szakmára adja a fejét, annak okosan kell kezelnie szolgáltatásainak árszínvonalát. Vannak, akik úgy gondolkoznak, hogy magas minőségű termékeiknek, a vendégek kiszolgálásának megkérhetik a magas árát. Mások viszont azt tartják, megnő az érdeklődés a vendéglátóegységük iránt, ha más éttermeknél alacsonyabb összegeket fizettetnek a hozzájuk betérőkkel.

S persze, vannak, akik a gyors meggazdagodást tekintik elsőrangú célnak, s ehhez igazítva szabják meg, mennyit – jóval többet, mint másutt – fizessenek a szolgáltatásaikért a hozzájuk betérők. Utóbbiak azt sem bánják, ha rövid életű lesz a vállalkozásuk.

Egyforma árak vonzották a szegedi étterem vendégeit

Hajdanán, még az 1990 előtti időszakban Szegeden az egyetemi-főiskolai hallgatók rendre tömegesen keresték fel az egyik hangulatos éttermet, amelynek tulajdonosa – akkori nevén maszek vendéglátós – szokatlan ötlettel igyekezett odacsábítani a fiatalokat, s persze a korosabb polgárokat is.

Nagyon egyszerű, de annál vonzóbb árképzést vezetett be a Sárkány nevű hely gazdája. Ugyanannyiért kínálta valamennyi jó ízű, laktató ételét. A levesek, bármilyen fajtájúak is voltak, mind 5 forint 50 fillérbe kerültek, akkor más helyek árait figyelembe véve igen olcsóak voltak. A második fogásokért, lehettek azok tészták, főzelékek feltéttel, frissen sültek, egységesen 13 forintot számított fel a felszolgáló. A savanyúságok 6, a desszertek 8 forintot kóstáltak. Hasonlóképpen kevesebbet kellett a bukszából elővenni, s a pincérnek átadni az italokért, főleg a rövidekért és a sörökért. Ezek ára is fajtától függetlenül ugyanannyi volt.

Folyton telt házzal üzemelt az étterem, annak ellenére, hogy a belvárostól sok megállót kellett villamosozniuk a megéhezőknek, megszomjazóknak. Az egyetlen megkerülhetetlen szabályt a kiszolgáló pult fölött egy rajz jelezte, rajta szép nagy piros almával és az arra nyíllal mutató felirattal: hitel…

Mennyit költenek a magyarok átlagban éttermi étkezésre?

Az elmúlt évtizedekben már tudományos módszerekkel is mérték a vendéglátóhelyek árképzési gyakorlatát.


Csavaros étlap, amelyben feltüntetik a választható finomságokat, s azok ellenértékét. A jó vendéglátók ügyelnek a külcsinre. Forrás: nlc.hu

Mindenekelőtt a vg.hu szerint arra a kérdésre keresték a választ a megkérdezettektől, hogy hol van az éttermi költés lélektani határa? A magyar vendégek a havonkénti átlagot csaknem 23 és fél ezer forintnál húzták meg. Persze, egyharmaduk nem tudott pontos feleletet adni, hiszen nem tartja fejben ezt a költését, illetve az változó, például évszakonként.

Végül is a 17 százalékuk egy-egy hónapban 5-10 ezer, a 9 százalékuk 11-15 ezer, a 21 százalékuk 15-20 ezer forintot fizet vendéglátóipari egységben. Ezentúl a polgárok közel 18 százaléka jobban kinyitja a pénztárcáját, s 20-50 ezer forint között áldoz havonta az éttermi étkezésre.

A válaszadók 45 százaléka úgy vélekedett, hogy a hazai vendéglátóhelyek árai elfogadhatók. Ám 42 százalékuk túlárazottságról beszélt. Hét százalék pedig azt az álláspontot képviselte, hogy az árak megfizethetetlenek.

A felmérésből fakadó következtetések szerint az átlag felett kereső, 18–29 év közötti, diplomás férfiak látogatják előszeretettel a vendéglátóegységeket, azaz rájuk építhetnek igazán a hazai a vendéglátósok. Az étteremválasztásnál többnyire a férfiaké a végső szó, bár legnagyobb arányban a családi kupaktanács szava a meghatározó, de a nők és férfiak közül az utóbbiak akarata többször érvényesül.

Alkalmazható ÁFA-kulcsok a hazai vendéglátásban

Külön érdekes a vendéglátóiparban, hogy az általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsának meghatározásakor a fő szempont a vevő fogyasztási szándéka, azaz, hol kívánja elfogyasztani az ételt. 

Létezik helyben fogyasztás, ha az enni-innivalót étteremben, kávézóban, más egységben eszik-isszák meg. Az elvitelnél az ételt a vevő becsomagolva magával viszi. A harmadik változat, amikor a megrendelt ételt, italt házhoz vagy más külső helyszínre szállítják. Mindezek ÁFA-kulcsa eltérő.


Ha az étteremben rendeljük meg az enni- és nem alkoholtartalmú innivalót, akkor az általános forgalmi adó kulcsa a kedvezményes 5 százalék. Forrás: mindmegette.hu

Az ÁFA-törvény, vagyis a 2007. évi CXXVII. törvény alapján ahhoz, hogy az adott vendéglátóhely a helyben fogyasztásnál a kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcsot alkalmazhassa, annak feltétele a Nemzeti Adó. És Vámhivatal (NAV) álláspontja szerint az, , hogy az elkészített étel és ital értékesítéséhez olyan kiegészítő szolgáltatások társulnak, amelyek az azonnali fogyasztást lehetővé teszik, és ezek a szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. Tehát nem elég az ételt elkészíteni, biztosítani kell asztalokat és székeket, ahol a vendég kényelmesen megeheti azt. Ekkor csak nem alkoholtartalmú italok szolgálhatók fel.

Létezik egy szintén kedvezményes, 18 százalékos ÁFA-kulcs, mégpedig meghatározott lisztalapú termékekre.

Ha a vendég az ételt vagy italt elvitelre kéri vagy házhoz szállítják, az ügylet termékértékesítésnek minősül, és 27 százalékos ÁFA-kulcs alá esik. Ugyanígy a palackozott üdítők, ásványvizek értékesítése, valamint a rendezvényekre és közüzemi étkeztetésre nyújtott szolgáltatások.


Meglehetősen gyakori, hogy a vendég nem az étteremben kíván étkezni, hanem elviszi vagy a lakására szállíttatja a megrendelt harapnivalót. Ilyenkor az ÁFA 27 százalék. Forrás: Wikipédia

Számos más változatról is rendelkeznek a jogszabályok, például a közüzemi étkeztetésről, a büfékocsikról, a lángos- és pecsenyesütőkről, s olyan helyekről, ahol csak átadják a megrendelt ételt, italt, de nem ott eszik-isszák meg. Ezeknél nem alkalmazható a kedvezményes 5 százalékos ÁFA-kulcs, annak mértéke 27 százalék.

A szervizdíjtól a borravalóig: mit kötelező fizetni, mit nem?

A 2026-os esztendőre új anyagi jellegű megoldások léptek életbe a vendéglátóhelyeken a plusz bevételekről. Ezek sorában van a szervizdíj és a felszolgálási díj, valamint a borravaló. Az egyik legfőbb szabály, hogy a szerviz- és felszolgálási díj továbbra is adóköteles, míg a borravaló adómentes.

Hogyan különböztethetők meg ezek a tételek? A szerviz- és felszolgálási díj a számlára kerül a felszolgálásért cserébe, s a vendégnek azt meg kell fizetnie. Mindkettő mértéke magánszemély esetében a fogyasztás 15, céges vendégeknél a fogyasztás 20 százaléka. Ezzel szemben a borravaló adása önkéntes, a vendég dönt arról, fizeti-e. Ez a kiszolgálással való elégedettség kifejezője, általában a fogyasztás összegének 10 százaléka.


Az éttermi szolgáltatásért fizetni kell, beleértve a számlán szereplő szerviz- és/vagy felszolgálási díjat is le kell róni. A borravaló viszont önkéntes. Forrás: mindmegette.hu

Az idei évtől, ha a borravalót bankkártyával róják le, a vendéglátóhely vezetője köteles nyilvántartást vezetni róla, s azt a hónap végén ki kell osztani a felszolgálóknak.

Mindkét előző témakörben a további részletek a jogszabályokban, illetve nav.gov.hu, ado.hu, billizone.eu internetes felületeken találhatók meg, továbbá könyvelőktől és könyvelői irodáktól kérhetők információk.

Éttermi árak, kontra havi jövedelem a világ számos pontján

Nemrég nemzetközi kutatást végeztek az nlc.hu közlése értelmében. Százhetvennél több városban vetették össze az éttermi árakat és a helyi béreket.

A világrangsor alsó harmadába került Budapest, ahol egy kétszemélyes, háromfogásos vacsora átlagosan 20–25 ezer forint. Ez egyénenként nagyjából 10–12 ezer forint, ami önmagában is soknak tűnhet. De ha hozzátesszük, hogy a magyar nettó átlagbér csaknem 400 ezer forint havonta, akkor látható, mennyire nem hétköznapi esemény az éttermek felkeresése, hiszen egyetlen vacsora akár a fizetés 4–5 százalékát is elviszi.

Svájcban például egy ilyen vacsora a duplájába, 100-120 euróba kerül, azaz 40-50 ezer forintba. Ám magas béreknek köszönhetően csupán egy százaléka a havi jövedelemnek. Az Egyesült Államokban Dallasban sem éri el az ottani átlagfizetés egy százalékát a vacsora, ami 70 dollár.

New York, Miami, Madrid, Berlin vendéglátóhelyein a budapestinél drágább az éttermi étkezés, de a bérekhez képest mégis sokkal barátságosabb. E helységek a középmezőnybe tartoznak.


Ez a New York-i étterem a világ legjobbjai közé soroltatott. Az árait tekintve a középmezőnyben foglal helyet az adatok szerint. Forrás: Wikipédia

A legrosszabbul az jár, aki nigériai Lagosban, a venezuelai Caracasban vacsorázik, ott ugyanis sokaknak havonta egyszer sem futja egy középkategóriás étkezésre.

(Következik: Gasztronómia és jog VI/3.:
Ügyelni kell a szerzői jogi előírásokra is)