Hunyadi Mátyás, azaz Mátyás király és alattvalói. Az igazságosnak nevezett uralkodó leginkább a borokat kedvelte. Forrás: Wikipédia

Néha gyilkol, vagy más megölésére vesz rá gonosz embereket az étel, az ital. Ez a gasztronómia sötét oldala. A szebbik oldalán viszont az is érdeklődésre tarthat számot, hogy mely alkoholos nedűkből kortyoltak legszívesebben a magyar uralkodók, kormányfők, politikusok és a közvetlen környezetükben lévő közéleti személyiségek. (Forrás: Wikipédia, mindmegette.hu, mult-kor.hu, novekedes.hu, urbanplayer.hu, Képes Krónika, blikk.hu)

A folytatásban megismerhetjük a magyar történelem híres személyiségeinek ivási szokásait. Ebben elsőként a szegedi egyetemről Marton Szabolcs Képes Krónikában megjelentetett A magyar középkori szeszes italok története című értekezése is segít.

Borvedelő Vak Béla, folyton részeg Báthory István

Álmos herceg fia, II. (Vak) Béla (1108-1141) tíz éven át, 1131 és 1141 között volt a magyarok királya. Hatalmi harcok okán Könyves Kálmán megvakíttatta. Testi fogyatékossága és kicsapongó életmódja nem tette lehetővé a mindennapi ügyekben történő részvételét, ezért az uralkodása alatt nagyrészt a felesége, az erőskezű Ilona királyné kormányozta az országot.



Nagy ivónak számított II. (Vak) Béla király, aki helyett a mindennapos ügyekben a felesége, Ilona királynő vezette a kormányzást. Forrás: Wikipédia


A 884 esztendeje elhunyt uralkodóról azt híresztelték, hogy nagy ivó volt, valósággal vedelte a bort. Udvari emberei bármit kértek részegségében a királytól, azt megkapták, és azokat, amikor II. Béla kijózanodott, nem tudta visszavenni tőlük. Ittasságának tudható be, hogy ellenségeik kezére juttatta a két szerzetest, Pócsot és Sault, akiket ok nélkül megöltek. Ez végig kísértette életében.

Báthory István (1533-1586) magyar főnemes és költő volt, erdélyi fejedelem 1571-től, választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től.



Báthory István még nádorként a Dózsa György vezette parasztfelkelés egyik csatáját ágyban fekve élte meg bortól mámoros állapotban. Forrás: Wikipédia


Ő sem vetette meg az itókát. Feljegyezték, hogy a Dózsa György vezette parasztfelkelés idején, Nagylak ostrománál a szerémi bor nyakalása után még az ágyában feküdt, miként a kíséretébe tartozók is. Francesco Massaro 1523-ban jelentésében így írt: „Azután itt van a nádor [Báthory István], ... aki reggeltől estig s estétől reggelig folyton részeg..”. „Azután itt van az erdélyi vajda [Szapolyai János], ... nagy ellensége a nádornak is, bár egész napon át eszik és iszik vele”.

Mátyás somlói borral lelkesítette Bécs alatt a Fekete Seregét

Hunyadi Mátyás (1443-1490), elterjedt nevén Mátyás király, Magyarország és Horvátország királya volt 1458-tól, továbbá cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Ismert volt Corvin Mátyásként és Igazságos Mátyás néven is.

A bort kedvelte, abból is a szerémségi mellett a somlóit. Leírták krónikások, hogy állítólag somlói borral lelkesítette a Bécs várát ostromló Fekete Seregét. A legendák szerint a híres visegrádi Mátyás-kútból ünnepi alkalmakon folyó fehérbor is somlói volt. Szívesen kortyolt a Kőszeg környékéről származó nedűkből is.

A melange-t kedvelte legjobban a nemzet édesanyja

Mária Terézia (1717-1780) számos tisztség birtokosa volt. A Habsburg-házból származott, volt német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, majd 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, egyúttal magyar és cseh királynő, valamint Lotharingiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között. Tizenhat gyermeket szült és nevelt szerető édesanyaként. Egy teljes nemzet édesanyjának tekintette magát.



Mária Terézia szeretett kávéja, a melange, amely eszpresszó, gőzölt tej és tejhab harmonikus keveréke, kakaóporral vagy csokoládéreszelékkel. Forrás: Wikipédia

A kávéért rajongott leginkább. Amikor a családjával 1764. augusztus 27-én Vácra érkezett ötnapos látogatásra, a tiszteletére készült el egy merőben új ízvilágú különleges ital. Melange-nak hívták a bécsi eredetű, tejes kávékülönlegességet. A melange jelentése „keverék”. Nem más ,mint egy eszpresszó, gőzölt tej és tejhab harmonikus keveréke, amit gyakran csipetnyi kakaóporral vagy csokoládéreszelékkel tesznek gazdagabbá. Tizenkét váci vendéglátóhely összefogásával, Veres Ildikó barista szakmai tudásával külön készítették a melange-t. A királyné kedvenc édességét, a mézes mandulás, fahéjas alma alapanyagával állították elő.

A csintalan pezsgő és a „legnagyobb magyar” lábai

A modern Magyarország egyik megteremtőjeként tarthatjuk számon gróf Széchenyi Istvánt (1791-1860). A „legnagyobb magyar” címet viselő államférfi, író, polihisztor, közgazdász volt belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.



Gróf Széchenyi István a pezsgőt imádta, feltehetően ő is adta a francia sampányer magyar nevét. Róla is elneveztek ilyen italkülönlegességet. Forrás: Wikipédia

A pezsgőt szerette leginkább, úgy tudni, ezt a szót ő használta először a sampányer magyar megfelelőjeként. Wesselényi Miklós társaságában a franciaországi Épernay-ben a híres Moët pezsgőgyárat keresték fel 1822 márciusában. A naplójában ezt jegyezte fel: „a szőlőkben való sétától oly borzalmasan megszomjazott”, hogy nyakra-főre kóstolgatta az italokat, nyelve nehéz lett, kis híján az asztal alá esett.

Wesselényi naplója ezt örökítette meg: „a csintalan habzóboroktól, rozépezsgőktől az egész társaság nagyon felvidámodott, de muszáj volt hazamenni, mert Széchenyi lábai nem járásra, de még állásra sem voltak alkalmasak”.

Széchenyi később engedélyezte, hogy az egyik első hazai pezsgőfajtát róla nevezzék el. A palack címkéjére a család jelmondata is felkerült: „Si Deus pro nobis, quis contra nos?” (Ha Isten velünk, ki ellenünk?)

Petőfi fűszeres kávét ivott, Ady nyakalta a bort, a konyakot

Vérbeli forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja a XIX. században csupán huszonhat évet élt Petőfi Sándor (1823-1849). A lánglelkű költő aktív résztvevője volt az 1848-49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak, mígnem eltűnt a segesvári csatában.

Szívesen kóstolgatta a magyar tájak borait vándorútjain. Emellett a hajdani feljegyzések szerint Petőfi nagy előszeretettel ivott egy úgynevezett fűszeres mokkakávét, amely tulajdonképpen egy különleges eljárással, ánizs és fahéj felhasználásával készített kávélikőr volt.



Dagerrotípián látható Petőfi Sándor portréja. Legtöbbször kortyolt itala a fűszeres mokkakávé volt, valójában egy izgalmas kávélikőr. Forrás: Wikipédia

Azon a bizonyos reggelen, 1848. március 15-én a Pilvax kávéházban viszont csak egy szimpla kávét hörpintett fel. Erről azt írták a krónikások, hogy a legendás gondolatait nem a megrészegülés, hanem sokkal inkább a szabadságvágy iránt táplált mérhetetlen hit és meggyőződés táplálta.

A XX. század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja Ady Endre (1877-1919), azaz Diósadi Ady Endre, születési nevén Ady András Endre. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai gondolkodó.



A XX. század egyik legnagyobb magyar költője és politikai újságírója, Ady Endre a halála előtti időszakban már naponta 4-5 liter bort és egy üveg konyakot nyakalt be. Forrás: Wikipédia

Ady Endre kiemelkedő munkásságán túl sajnos önpusztító életviteléről is ismert volt. Szerette a nőket és az alkoholt is, egyes források szerint a verseit is mámoros állapotban vetette papírra. Jellemzi mindezt Révész Béla feljegyzése, ami szerint: «Verset, kéziratot a Három Hollóban vagy Párizsban csak akkor írt, ha bor volt előtte; munka közben vigyázatosabban ivott, és ha mégis megtörtént, hogy az ital megzavarta, abbahagyta a munkát.» (Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma, 1922.).

Már 30 évesen láncdohányos volt, halála előtt pedig már napi több tucat cigarettát szívott el, s állítólag 4-5 liter bort és egy üveg konyakot is benyakalt.

Horthy Miklós kólázott, Kádár János fröccsözött

Horthy Miklós (1868-1957), vagyis vitéz Nagybányai Horthy Miklós, a XX. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Monarchia tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegéde volt. A királyság visszaállítása után megszilárdította az államhatalmat, 1920-tól 1944. október 16-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója.

Ami az italozási szokásait illeti, igen visszafogott volt. Tulajdonképpen a kóla volt az egyetlen káros szenvedélye. Volt idő, hogy napi 4 litert is megivott az akkor még nehezen beszerezhető amerikai italból.

Czermanik János József néven született Kádár János (1912-1989) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legjelentősebb alakja. A Kádár nevet 1943-ban kapta a kommunista mozgalomban. Az 1945 utáni szovjet típusú rendszer 1957–1989 közötti időszakának 1988-ig ténylegesen a vezetője.

Kádár János kedvenc itala a száraz fehér bor volt. Igencsak jól bírta az italt, még a szovjet vendégekkel is tudta tartani a lépést, akik pedig legendásan jól bírták az alkoholt.



Kádár János a száraz fehér bort szerette, leginkább fröccs formájában fogyasztotta. Felvette a versenyt az italt nagyon jól bíró szovjet vendégekkel. Forrás: Wikipédia


A pártfőtitkár a gyakran a társaságában lévők elmondása szerint nagyon kedvelte a citromos rumos teát, amelyet forrón elsősorban a vadászatokon ivott. Egy róla szóló könyvben néhai kártyapartnere pedig azt mesélte, hogy ultizás közben legtöbbször fröccsöt engedett le a torkán, más ismerősei pedig arról meséltek, hogy spricninek hívta a boros-szódás itókát, ami 2 deci szódából és egy deci borból állt, tulajdonképpen a hosszúlépésnek felelt meg.

(Következik: Mivel oltják szomjukat a külföldi és hazai sztárok?)