A lillafüredi Palota Szálló akkori konyhafőnöke 1938-ban engedélyt kapott, hogy Szent-Györgyi Albertről nevezze el a paprikás csirkét. Forrás: Wikipédia

Néha gyilkol, vagy más megölésére vesz rá gonosz embereket az étel, az ital. Ez a gasztronómia sötét oldala. A szebbik oldalán viszont az is érdeklődésre tarthat számot, hogy mely ételek és italok voltak, illetve ma is azok a Föld népszerű, esetleg nem túl kedvelt embereinek a kedvencei. Háromrészes összeállításunk második részében világhírű korábbi külföldi és magyar személyiségek kedvelt étkeiről készítettünk válogatást. (Forrás: Wikipédia, mindmegette.hu, torizzotthon.hu, roadster.hu, f21.hu, life.hu)

A Föld élőlényei számára nélkülözhetetlen a kellő energiabevitel a szervezetbe létük fenntartásához. A helyes táplálkozásnak tehát nagyon fontos szerepet szánunk mi, emberek is. Voltak és vannak világszerte ismert és elismert tudósok, művészek, akik igyekeztek egészségesen étkezni, s olyanok is, akik a különlegességeket szerették, szeretik.

Kedvelt étkek: tatu, sólyom, aligátor, paprikás csirke

Vegyünk először sorra néhány a történelemben jelentős hatású tudományos személyiséget!

Charles Robert Darwin (1802–1882) angol természettudós volt a XIX. században. A biológiai evolúció egyik felismerőjeként tartják számon a tudományos világban, kiemelkedő műve A fajok eredete című könyv. Névadója is munkássága eredményének, darwinizmusként emlegetjük az elméleti okfejtését.



Az öves állatok családjába tartozó amarilló. A tatu húsának íze a kacsáéra emlékeztette Charles Darwint. Forrás: Wikipédia

A korabeli feljegyzések szerint szívesen kóstolt elsősorban diákkorában mások számára igencsak furcsa ételeket. Ezek között volt sólyom és aligátor is. De a legnagyobb kedvence a Kanada kivételével Észak- és Dél-Amerikában élő, páncéllal fedett öves állat, a tatu volt, amelynek húsát azért kedvelte, mert az íze a kacsáéra emlékeztette őt.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) az első és máig az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat az idehaza végzett munkájáért kapta meg. Az orvosi Nobel-díjat 1937. október 28-án ítélte neki a svéd Karolinska Intézet, az indokolás szerint: „a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”.



Szent-Györgyi Albertnek ítélte oda  1937. október 28-án a svéd Karolinska Intézet az orvos Nobel-díjat nagy hatású felfedezéséért. Forrás: Wikipédia
 

A legszívesebben fogyasztott ételei közé tartozott a tejfölös csirke, a rántott hal, valamint a pörkölt, ezek bármikor kerülhettek az asztalára. Még ennivalót is elneveztek róla: a lillafüredi Palota Szálló akkori konyhafőnöke 1938-ban engedélyt kapott a tudóstól, hogy róla nevezze el paprikás csirke receptjét. Elkészítéséhez természetesen paprika is szükséges: őrölt pirospaprika mellett parázson sült, majd héjától megszabadítva felszeletelt vastag húsos zöldpaprika kell hozzá.

Száz osztriga, egy kacsa, egy fogoly vacsorára

Korábbi korok külföldi művészei közül Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) érdemel említést. Osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus.Világszerte ismert, a nyugati zenetörténet egyik legnagyobb művészeként tartják számon. Az első zeneműveit hatévesen komponálta. Nemcsak zseniális zenész volt, de imádott szórakozni is. Talán nem véletlen, hogy a kedvenc ételének a májgaluskás savanyú káposzta számított, ami másnaposságra is kitűnő gyógyhatással bírt.

A szintén a zeneművészet legkiemelkedőbbjei közé sorolandó német Ludwig von Beethoven (1770–1827) zeneszerzőként a romantika képviselője volt. Őt tekintették Mozart és Joseph Haydn mellett a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor Beethoven nem volt túlságosan kreatív a konyhában, hiszen akkor volt a legboldogabb, amikor amerikai sajtos tésztát (mac and cheese) ehetett.

Szinte megőrült a marcipánért a francia regényíró, a francia realista regény megteremtője, Honore de Balzac (1799–1850), akinek a neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.



Hatalmas étvágya lehetett a francia realista regény megteremtőjének, Honore de Balzacnak, aki száz osztrigával is csillapította éhségét vacsorára. Forrás: Wikipédia
 

Azt tartották róla, hogy rajongott az ínyenc falatokért. Állítások szerint előfordult, hogy száz osztrigát, egy kacsát és egy foglyot habzsolt be vacsorára. Ezután pedig nekiült, és éjféltől másnap délig folytatta az írást. Azt tudni lehet róla, hogy a nagy lakomákon túl többnyire csupán feketekávét ivott, s tojást és gyümölcsöt evett.

Ebbe a körbe soroljuk még a világhírű francia festőt és grafikust, Edouard Manet-t (1832–1893), aki a realizmus és az impresszionizmus határát jelentő korszak egyik legnagyobb alakja. A Reggeli a szabadban és Olympia című festményei fontos hivatkozási pontok lettek a fiatalabb művészek számára.

Manet imádta reggelire az omlettet, amelynek harmincnál több változatát ismerte és kedvelte. A lazacot és további különféle halakat is szívesen leküldött a gyomrába. Utóbbiról egyébként onnan is tudhatunk, hogy reggelit ábrázoló festményén is szerepelnek.

Bivalytej pirítóssal, „görögolvasó angyalbakkancs”

Világnagyság magyarok is voltak a maguk műfajában a XVIII-XX. században, közülük többen a leginkább kedvelt ennivalóik alapján kimondottan ínyenceknek számítottak.

Csodálatos hangjáért szerették nagyon Déry Istvánné Széppataki Rózát (1793–1872), aki az első magyar operaénekesnő volt, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője, s műfordító. Naplója tanúsága szerint nem tudott betelni az ízekkel, amikor először kóstolta meg a kolozsvári káposztát.

Gyönyörű versekkel ajándékozta meg a magyarságot Arany János (1817–1882) költő, tanár, lapszerkesztő, aki igazgatója volt a Kisfaludy Társaságnak, főtitkára a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA).

Akkor volt igazán elégedett a terített asztalnál, amikor paprikás csirke galuskával, esetleg túrós csusza tejföllel, sok-sok apró tepertővel került a tányérjába. Különlegesség, hogy reggelire leggyakrabban bivalytejet ivott, hozzá pirítóst evett.

Ásvai Jókay Móric néven anyakönyvezték a nagy magyar mesemondót, a regényíró Jókai Mórt (1825–1904), a márciusi ifjak egyikét. Volt ő országgyűlési képviselő, a főrendi ház, s az MTA igazgatótanácsának, a Kisfaludy Társaságnak a tagja, valamint a Petőfi Társaság elnöke.



Nem csupán a névadó Jókai Mórnak, hanem napjainkban is szinte minden magyar embernek nagy kedvence a Jókai-bableves. Forrás: mindmegette.hu

Nagy kedvence volt a tiroli máj, no meg a nagyszemű babból és füstölt malackörömből készült leves, amit manapság az éttermekben Jókai-bablevesként kínálnak. Az ő megnevezése alapján: „görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs”.

Barátai, ismerősei tudták, hogy nagyon kedveli a finomságokat az Egerben született Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró, publicista. Az irodalomtörténeti ismereteinkből tudhatjuk, hogy műveivel hatással volt Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is. Ő egyébként az apja Hunyady Sándor regény-, novella- és drámaírónak.

Pezsgőborban főtt pulyka, tányérhús, azaz főtt marha

Bródyról az a hír járta, hogy ő valójában a konyhaművészet kedvelője, apostola, de alázatos méltányolója. Ennek megfelelően maga is nekiállt főzni. Legjobban a pezsgőborban főtt és szarvasgombával bélelt pulykát készítette, a borozáshoz tepertős pogácsát sütött. Ezeknek a receptje ma is megtalálható.

Diósadi Ady Endréről, születési nevén Ady András Endréről (1877–1919) azt tudhatjuk, hogy a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. 

Persze, annak idején arról is sokat beszéltek, hogy tobzódott az élvezetekben, enni is nagyon szeretett. Petőfihez hasonlóan ő is a magyar konyha híve volt, noha nem vetette meg a francia csigalevest sem. Ő maga is odaállt a tűzhely mellé, hogy megfőzze kedvenc eledeleit: pörköltszafttal leöntött lencsefőzeléket, palacsintát vagy az erdélyi kukoricalisztből készült kásás ételt, a puliszkát.

A gasztronómiával szívesen foglalkozók számára jól ismert név Szécsénykovácsi Krúdy Gyuláé (1878–1933). Az író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere sokszor használt álneveket, mint Ábrándi, Alföldi remete, Balatoni remete, Fráter Julius, Gyula bácsi, Jó barát, Kuruc levente, Mélacsai, Mézes­kalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási.



Jelenet a Krúdy Gyula egyik legérzékletesebb művéből készült filmből, a Szindbádból, amelynek Latinovits Zoltán a főszereplője. Forrás: Port.hu

Alkotásai alapján méltán nevezhető a legnagyobb magyar ínyenc írónak, hiszen a regényeiben nagyon érzékletesen írt csodás ételekről, italokról. S hogy mivel hódíthatták meg őt az éttermek tulajdonosai, séfjei? Ezek sorában található a rácponty, a marha- és a körömpörkölt, a Tafelspitz, magyarosan „tányérhús”, ami nem más, mint a főtt marhaszelet.

A rétesek jelentették a legnagyobb élvezetet az író, drámaíró, haditudósító Molnár Ferencnek (1878–1952). A leghíresebb alkotása a népszerű ifjúsági kisregény, a Pál utcai fiúk, amelyet a Föld szinte minden országában előadtak, film is készült belőle.

Egyenesen rajongott a rétesekért. Törzshelyén, a London Szállóban a vezető rétessütő asszonyokat kerített, akikkel az író monogramjának megfelelő formájúra süttette a tésztát.

(Következik: Ételimádók Marlon Brandótól Jennifer Lopezig)