Néha gyilkol, vagy más megölésére vesz rá gonosz embereket az étel, az ital, amely sajnálatosan nem csak táplál, szomjat olt. Szomorú alapigazság ez, a gasztronómia sötét oldala. Sorozatunkban megtörtént, nagyon is tanulságos esetekről olvashattok, a nagyvilágból és itthonról egyaránt. A következő két írásban a mérgezés irodalmi-történeti hátteréről, a méregfajtákról és hatásaikról, a büntetőjogi szabályozásról lesz szó. (Forrás: Wikipédia, glamour.hu, Ponticulus Hungaricus, Kovács Orsolya)

Még ma is él Földünkön az 1480 és 1519 között élt Lucrezia Borgia itáliai hercegnő legendája. A Wikipédia szerint a reneszánsz kor hírhedt, a testi erejükről, páratlan szellemi képességeikről és erkölcstelenségükről ismert családjához tartozott.

Csak operában keverte a mérget Lucrezia Borgia




Lucrezia Borgia, akire máig a legfőbb méregkeverőként tekintenek, holott valójában nincs rá bizonyíték Forrás: Wikipédia

A fáma arról szólt, hogy volt egy gyűrűje, amelyet nap mint nap egy általa kitalált méregbe mártott, és ezzel ölte meg a férjeit és a szeretőit. Sokáig élt vele szemben a vérfertőzés vádja és az, hogy orgiákon vett részt nézőként a pápai udvarban. Mindezt sokan Victor Hugo drámájában olvashatták, amiből Gaetano Donizetti alkotta meg a Lucrezia Borgia című operáját.

Igazából nincs bizonyíték arra, hogy élete 39 esztendejében bárkinek is ártott volna. Viszont, ha méregkeverőkről esik szó, napjainkban is felvetik a nevét, mint a végzet asszonyáét.

A proaktivdirekt.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a Föld lakói már a legősibb időkben rájöttek arra, hogy egyes állati és növényi anyagokkal akár gyilkolni is lehet, ha azokat emberek szervezetébe juttatják. A csatákban például mérgezett nyílhegyet használtak.

Méregpohár a bürök termésével

Rómában a Kr. e. az első században a nők hivatásos mérgezők lehettek. Ebben különösen nagy tudással bírt három hölgy: Canidia, Martina és Locusta. Képesek voltak a megrendelők igényeihez, elvárásaihoz igazodni, s többféle típusú, lassú és elhúzódó, avagy azonnali hatást kifejtő gyors mérgeket állítottak elő. Az áldozataik között voltak Claudius császár és a fia, Britannicus, majd pedig Germanicus. Közülük Canidia Horatius szatíráiban szerepel, őt gonosz boszorkányként emlegeti a szerző.
A kivégzések elterjedt módszere volt az ókori Görögországban, hogy bürök terméséből készített méregpoharat itattak ki az elítéltekkel.



A mérgezés nem egy elegáns halálnem. Fotó: Pexels
 

A ciánt használók végeztek a bolygónkon a legtöbb mérgezett emberrel. Forrás: Shutterstock


Jean-Christian Petifils a Méregkeverők című könyvében – amely a General Press Kiadó gondozásában 2012-ben magyar nyelven is megjelent – a Napkirály, azaz XIV. Lajos francia uralkodó korának méregkeverőiről jegyzett izgalmas kötetet történelmi hitelességgel, kordokumentumok alapján. Szerelem, féltékenység és haszonvágy vette rá a megrendelőket, féltékeny férjeket, örökségüket sürgető fiakat és lányokat, szeretőjük kedvéért megözvegyülni kész feleségeket, hogy peremvárosi mágusoktól kérjenek a maguk számára megoldást problémáikra.

A tallium és a Bűbájos gyilkosok

A krimiirodalom koronázatlan királynője, Agatha Christie a délnyugat-angliai tengerparti  Torquay városában született, az eredeti neve Agatha Mary Clarissa Miller volt. Szakavatott ismerője volt a mérgezéshez használt szereknek. Annál is inkább, mivel az első világháború alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd miután letette a vizsgáit, egy új gyógyszer-laboratóriumban dolgozott. 
A második világháború idején ugyancsak egy kórház alkalmazottjaként tevékenykedett. Itt kapta az ötletet a kórház vezető gyógyszerészétől, hogy egyik regényében talliummal kövessenek el gyilkosságot. Ez a ritkának számító méreg szerepel a Bűbájos gyilkosok című regényében. Műveiben egyébként több mint száz különböző gyógyszert, vegyszert, kábítószert, mérget „dolgozott fel”.

(Következik: Mérgek, hatások, halálok)